Elias Canetti, a híres író azt állította, a zenéhez való viszonyunkat édesanyánk szívdobogásának emléke alakítja. Szerinte minden ismert dobritmus két alapmintára épül fel: az emberi szív nyugodt verésére, és a rohanó állatok patáinak dobogására. Ezért is lehetséges, hogy a dobritmusok számos természeti népnél transzállapotot idéznek elő. 🥁

Clauser ezzel szemben azt állítja, hogy a ritmus “ősélményét” az anya járása okozta ringatás adja. Ennek pedig kapcsolata van a szívritmussal. Szóval nem véletlen, hogy az anyák ringatással nyugtatják meg, vagy altatják el a gyermeküket.

A ringatás emlékezteti a babákat az anyaméh nyugtató világára. 👶

Canetti és Clauser szerint a kicsik anyaméhbeli élménye akusztikus-ritmikus természetű, ezt a járás ringatása, a ki-belégzés zaja és a szívritmus együtt alkotnak meg. 🤰

Eichenberger azt állította, hogy a ritmus az összetartozás akusztikus kifejeződése, míg a ritmuszavar törést, szakadást jelképez. Sok anya tudja, hogy a magzat legkésőbb a negyedik terhességi hónaptól kezdve reagál a zenére. 📻

Spelt egyik kísérletében Prokofjev Péter és a farkas című művéből a fagottszólót játszotta le többször a pocaklakóknak. A zenei részletet a születésük után a csecsemők felismerték, és ezt a sírás abba hagyásával hozták a résztvevők tudomására. 👶

De Casper kísérlete pedig arról szólt, egy magnóval összekapcsolható, speciális cumit szerkesztett. A cumi eltérő ritmusú szopásával a csecsemők háromféle szöveget tudtak a magnetofonon beindítani. A három szöveg egyikét a piciknek a terhesség utolsó trimeszterében rendszeresen lejátszották. A picurkák rövid idő alatt abban a ritmusban kezdtek el cumizni, amelyik az ismerős szöveget indította be. 📻

Az anya és a magzat is megnyugszik a várandósság alatt a zenehallgatástól. A zene ellazítja, energiával tölti fel mindkettejüket. 🤰

Ha a várandósság alatt a kismama lassabb klasszikus zenét énekel a magzatnak, vagy zenét hallgatnak, akkor csökken a rúgások gyakorisága az anyaméhben. A metál zene hatására a baba aktív rugdosásba kezd, szeretne szabadulni tőle. Ilyenkor sebesebben kezd verni a szíve, nyugtalanabbá válik. ❤️

A tapasztalatok azt mutatják, ha a szülés alatt halk zene szól, akkor csökken a vajúdú nő félelme, és kevesebb fájdalomcsillapítóra lesz szüksége, ugyanis az endorfin termelés itt is beindul, ami természetes fájdalomcsillapítóként funkcionál. A szülés közben hallgatott zene a picit is megnyugtatja. 👶

A kutatások azt is felfedezték, hogy a zene nagyon pozitív hatással van a magzatra, később pedig a csecsemő fejlődésére.  👶

A pocakban történő zenehallgatás elősegíti a későbbiekben a kreativitást. Azok a gyermekek, akik zenét hallgattak születésük előtt, babaként nyugodtabbak voltak, mint a zenét nem hallgató társaik. Ha csecsemőkorban sem nélkülözzük a zene hallgatást, gyorsabb és könnyebb lehet a pici beszédfejlődése. 🤰

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csecsemők felismerik az anyaméhben hallott zenét, ezért ha a nyűgös picinek lejátsszuk ezeket a dallamokat, azt tapasztalhatjuk, hogy megnyugszik tőle. 😍

Szóval nem mindegy, hogy milyen dallamok is szólnak. A kutatások szerint a nyugalomra a barokk klasszikus zenék a legalkalmasabbak: Vivaldi, Bach, Mozart, Vivaldi, mivel zenéjük közel áll az emberi szívverés nyugalmi állapotához, hisz hatvan-hetven taktust tartalmaz percenként.

Jótékony hatást érhetünk el, ha minél gyakrabban éneklünk a pocaklakónak. Ezzel erősítjük kettőnk kapcsolatát, és jótékonyan fejlesztjük az idegrendszerét. 🤩

Kismamák, hallgassatok naponta legalább fél órán keresztül komolyzenét.. A svéd kutatók azt tapasztalták, hogy nagyobb súlyú aggyal jönnek a világra azok a babák, akik az anyaméhben rendszeresen hallgattak zenét. 📻

Remélem tetszett az írásom, és ti is több komoly zenét fogtok hallgatni a pocaklakóval. 🥰

Kismamaként érdekelhet a vezetés témája is, kattints a Kismamaként a volánnál?